Kommunikációnkban nagyon próbáljuk kihangsúlyozni, hogy az úszás tudás mennyire fontos a vadvízi túrákon való részvételhez. Ez nem mindenki számára teljesen egyértelmű, ezért szeretném jobban elmagyarázni.
Egy rafting és kajak túrán, többek között neoprén ruhát és úszást segítő mellényt biztosítunk. Ezen felszerelések rendeltetésszerű használatával bárki, aki belemenne egy mélyvízű medencébe, nem tudna elsüllyedni. Fent maradna a vízfelszínen, olyan felhajtóereje van a két felszerelésnek együttesen. A rafting túráink azonban turbulens vizeken zajlanak. A turbulencia változik az áramlat sebességétől, Ami pedig a meredekségtől és a vízhozamtól függ. A meredekséget a szakasz választással tudjuk befolyásolni, a vízhozam azonban az időjárás függvénye.
Gyorsan beláthatjuk tehát, hogy sziklákkal tarkított turbulens vízbe kerülve nem elég csak fennt maradni a felszínen, ki kell tudni úszni a partra.
A törvény szerint, csak a 100 kN felhajtóerejű, galléros (ami gyakorlatilag egy úszó fejtartó párna.) mellények nevezhetőek mentőmellénynek.
A vadvizen általánosan használt mellények csak 50 kN felhajtóerejűek, melyekben jóval könnyebb mozogni. Ezeket PFD -nek (angolul: personal flotation device), vagyis úszást segítő mellénynek hívjuk.
A PFD használatával könnyen és biztonságosan tudunk a vízben is mozogni, a passzív és aktív úszást váltogatva.
Szigorúan minden túránk vízreszállása elött a parton tartunk egy rövid eligazítást, amikor beszélünk egy kicsit a biztonságról is. Elmondjuk, mi a teendő, ha valaki kiesik a raftból, vagy kajakból. Ha messze kerültél, nincs esély, hogy valaki gyorsan visszahúzzon, akkor a hátadra kell feküdni lábbal előre. Ez a passzív úszás. Így látjuk elöttünk az akadályokat, és lábbal védhetjük a teljes testünket.
Ebből a pozícióból a hasunkra fordulva máris aktív úszási pozícióban vagyunk és gyorsúszásban tudunk úszni. A testünknek a folyó sodrásával szöget kell bezárnia, ami hozzávetőlegesen 45 fok. A megfelelő szögállásban a folyó nyomja a testünket oldalirányba a part felé.
Amint átfordulok a hátamra, máris a passzív úszás pozíciójában vagyok. Védhetem a testemet, vagy pihenhetek.
Minél nagyobb eső volt a túrát megelőzően, annál több vízre lehet számítani a folyón. A sordás felgyorsul, nagyobbak lesznek a hullámok, erősebbek lesznek a visszaáramlások amivel nagyobbak lesznek az örvények. Vagyis nő a turbulencia. A hajóban folyamatosan felcsapnak a hullámok, erősebben kell evezni. A rafting élmény nővekszik, de az esetleges hibákat kevesebb idő alatt lehet, vagy nem is lehet korrigálni és a hajót a megnövekedett víznyomás gyorsabban tudja borítani.
Ilyenkor a sebes víz gyorsan tudja messzire elmosni azt, akinek nincs lélekjelenléte, hogy a biztonságos vízbe pár karcsapással kiússzon.
A Soca folyó kis vízhozamú. Általános nyári vízállás esetén (kb 10 m3/sec) egy gyengébben úszónak sem okoz gondot az úszás. A kereskedelmi túrák megengedett maximális vízhozamán (50 m3/sec) már keményen kell úszni. Nova Gorica mellett Solkanban sokszor 200 m3/sec-en újítjuk meg a túravezető engedélyünket. Abban a vízben úszni még nekünk, vadvizekhez szokott embereknek is kihívás.
“Vállalom a felelősséget!” -hallottuk már párszor. A legnagyobb baj akkor van, ha egy borulásnál, vagy csoportos vízbe esés esetén egy úszni tudó emberen kellene segíteni, de az úszni nem tudót kell menteni. Ez elveszi a mentő túravezető idejét, energiáját, nagyon könnyen ronthatja a könnyű mentés pozícióját, közvetetten veszélybe sodorva mást, vagy másokat.
Aztért természetesen nem kell olimpiai bajnoknak lenni, hogy valaki vadvízi túrán vehessen részt! Túráink zöme közepes és/vagy kis vízben zajlik. És természetesen a raftok sem borulnak minden nap. A túrák elsőszámú priorítása azonban a biztonság, ezért az úszástudáshoz továbbra is ragaszkodni fogunk.
Tudj meg többet rólunk, (Soča Rider csapatról) kik vagyunk és mit csinálunk (vadvízi programjainkról), Soča folyó völgyéről, Bovecről, Szlovéniáról és hogy raftingon túl még milyen programlehetőségek várnak!
